Egy könyvtáros számára mindennapos feladat: alkalmat teremteni a szerző a közönség találkozására. Az viszont, hogy két felső tagozatos osztály lakli kamaszai ilyenné rittyentették a találkozót, az nagy adománya a sorsnak! Hogyan?! Kérdésekkel. De olyan jó kérdésekkel, hogy maga az írónő is meglepődött, mennyire érződött ezeken a kérdéseken a valódi érdeklődés! A válaszokból felmerülő újabb kérdések csak jöttek és jöttek, mígnem Heni néni így szólt – most már mennünk kellene…
Észre sem vettük, mennyi idő telt el…
